Mai challenge: első zöldborsó főzelék, és első rántás.
Az arányokat nagyjából a https://www.nosalty.hu/recept/zoldborsofozelek-viciko-konyhajabol receptben foglaltak szerint lőttem be. Úgy gondoltam viszont, hogy rögtön felturbózom a dolgot, és hagymás szalonnás rántást csinálok, ami lehet, hogy nem is létezik, és ha tényleg nem, az nem biztos, hogy véletlen.
Az előkészületek szuperegyszerűek voltak:
Az első képések is, fő a borsó, pirul a hagyma meg a szalonna:
Majd jött a liszt, azaz búzadara:
És itt kezdődtek a nehézségek, ugyanis hiába kavargattam, semmi sem történt, a dara nem barnult, nem csomósodott, pedig azt nagyon vártam, hogy tudjam, jó úton járok. Majd jött egy kis főzőlé a borsóról, és akkor aztán megdöbbentően felgyorsultak az események, minden kifehéredett, majd besárgult, áttetszőből nem áttetszővé vált... nagyon durva! Aztán tejjel felöntve kezdett ismerős kinézete lenni:
Rá az egész a borsóra, virsli a serpenyőbe:
Na, ha valamit megtanultam, az az, hogy a virslit NEM így kell sütni, ugyanis a virsli vizet enged magából, ami nem jó ha találkozik a sercegő olajjal, így a virsli sütést mikróban fejeztem be.
A végeredmény:
A kinézete határozottan zöldborsófőzelék. az állaga is. Az illata viszont azonosíthatatlan. Kicsit mélyebbre ásva: az íze egész jó, érzik rajta a füstölt szalonna, talán az illatában is az a becsapós, totál ehető, viszont vannak benne kis pufi fehér szemcsék, azt hiszem ez nem a csomósodás állapota, hanem nem állt össze a rántás. A receptben foglaltakhoz képest talán kicsit több liszt kellene. Vagy a szalonnából kisülő zsír volt túl sok az olajjal együtt. Mindenesetre a hagymás szalonnás rántás koncepcionálisan működni látszik, viszont finomítani kell még rajta. :)
